- asynthetus
asynthetus, a, um (ἀσύνθετος), nicht zusammengesetzt, unverbunden, als t. t. der Metrik, Mart. Cap. 9. § 949.
http://www.zeno.org/Georges-1913. 1806–1895.
asynthetus, a, um (ἀσύνθετος), nicht zusammengesetzt, unverbunden, als t. t. der Metrik, Mart. Cap. 9. § 949.
http://www.zeno.org/Georges-1913. 1806–1895.