- vituperativus
vituperātīvus, a, um (vitupero), tadelnd, Ggstz. laudativus, Prisc. 18, 141: Ggstz. venerativus, Serv. Verg. Aen. 3, 557.
http://www.zeno.org/Georges-1913. 1806–1895.
vituperātīvus, a, um (vitupero), tadelnd, Ggstz. laudativus, Prisc. 18, 141: Ggstz. venerativus, Serv. Verg. Aen. 3, 557.
http://www.zeno.org/Georges-1913. 1806–1895.